Gimnazista korom óta édesanyám révén van kapcsolatom a Keresztyén Orvosok Magyarországi Társaságával. Több nemzetközi konferencián vetten részt 1994-től kezdődően, akkor még csak családtagként. Életem ezen szakaszában még határozottan nem akartam orvos lenni, különösképpen nem gyermekorvos.
Majd az Isten formálta az utamat és a szegedi (fizika-angol tanári szak) mellékvágányról átterelt a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karára, ahol 2006-ban diplomáztam. Időközben férjhez mentem, és a következő néhány év a családról és a négy fiamról szólt. 2012-ben végül mégis csecsemő- és gyermekgyógyász szakképzésbe léptem be, és 2018-ban sikeresen szakvizsgáztam.
2019-ben átvettem édesanyámtól a gyermekkörzetet Aszódon, és új fejezet nyílt az életemben. Elkezdtem tudatosan keresni, hogy hol a helyem a mai folyton változó világban. Milyen közösségek vannak, ahol szabadon beszélhetek mind szakmai, mind hitbéli tapasztalataimról, kétségeimről? Újra közelebb kerültem a KOMT-hoz, és láttam, hogy több felekezetből érkezünk ugyan, mégis ugyanarról az Istenről teszünk tanubizonyságot. Részt vettem az IHS alapítvány által szervezett képzésen, mely megerősítette, hogy Istennel a rendelőben is találkozhatok, sőt képviselhetem is azon betegek felé, akiknek van fülük a hallásra. Ez a képzés segített megértenem, hogy nekem milyen kapcsolatom van az Istennel. 2019-ben KOMT-pártoló tagságot választottam, majd a gödöllői csoport néhány alkalmán voltam, majd 2021-ben rendes tag lettem. Fontosnak tartanám, hogy társaságunk valamilyen formában segítsen tagjainak megőrizni egészségesnek családjait, mely alapja a jó házastársi kapcsolat.
Igen megtisztelőnek találtam, amikor a tisztújítás alkalmával felvetődött, hogy lehetnék vezetőségi tag. Mivel csak nemrég csatlakoztam igazán a társasághoz, hosszas vívódás előzte meg válaszomat, mára azonban bizos vagyok abban, hogy a vezetőségben jól kiegészítjük egymást, és hogy Isten használni akarja az erősségeimet csak úgy, mint a gyengeségeimet, hogy ezek által is Övé legyen a dicsőség.